D

dematerializált értékpapír

A tőkepiacról szóló 2001. CXX. törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség (az értékpapír nyomdai úton nem kerül kinyomtatásra);


deviza

A deviza nem azonos a valutával,  annál sokkal szélesebb fogalom. Számlán lévő külföldi fizető eszköz ill. külföldi fizetőeszközre (valutára) szóló követelés. Másképpen kifejezve a deviza nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló követelést vagy tartozást jelent. A deviza lehet bankszámlapénz, utazási csekk, utalvány, átutalás, hitellevél.
devizabelföldi
a) Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztatót) is,
c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaságot,
e) a külföldön lévő külképviselet;

devizabetét

Forinttól különböző pénznemben betétként elhelyezett pénzösszeg. A devizabetét esetén a kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik;

devizabiztosítás:

Olyan biztosítási szerződés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása is devizában jár. A magyar deviza-szabályok - belföldi számára - az MNB előzetes engedélyéhez kötik az ilyen szerződések érvényességét.

Devizakártya

Deviza alapú bankkártya

devizakülföldi

a) A természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d) a vámszabadterületi társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá
f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság;

díjelőírás:

A naptári évben fizetendő biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az (állománydíj), mert az év közben megkötött szerződések díjelőírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstől az év végéig még hátravan.

díjfelszólítás:

Az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a (respiro)-n belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.

díjfizetés:

A (biztosítási díj ) szerződésben vállalt megfizetése. A díj a (biztosítási időszak) egészére,
egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a (szerződés megszűnésé)-t eredményezi.

díjhalasztás:

Az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. (díjfizetés)

díjkalkuláció:

Matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a (biztosítási díj)-at számítják ki. Kiterjed a (kockázati díj), valamint a (vállalkozói díj) meghatározására.

díjkintlévőség:

A biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.

díjliberalizálás:

A hatósági díjak átalakítása kockázatarányos, piaci díjakká. A verseny alapvető feltétele. A magyar biztosításügyben jelenleg csak a gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosítása hatósági díjas.

díjmentes leszállítás:

Lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.

díjmentesítés:

A biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.

díjnyugta:

A (biztosításközvetítő ) vagy a biztosító képviselője által kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a "személyes" díjbefizetéskor állítják ki; egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja. díjszabás: az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.

díjtarifa

A biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer

díjtartalék:

Az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék (visszavásárlás)-ára is.

direkt biztosítás:

Vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tűzbiztosítása, betörés-biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a (felelősségbiztosítás)

diszkontálás:

Egy későbbi időpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozással történő kiszámítása
diszkont értékpapír
Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be;

diverzifikáció

Kockázatcsökkentési célból való befektetés különböző piacokon;

dividenda:

Nem teljesen pontosan nyereségrészesedésnek is hívják. Azt az összeget jelenti, amelyet az életbiztosítási díjtartalékok befektetési többlethozamából a biztosítottaknak át kell engedni. A (biztosítási törvény) rendelkezései szerint ez ma minimum 80%.